Ubuntu 12.04 telepítése hálózatról, preseeding használatával

A múltkor ott hagytam abba, hogy a telepítendő kliens PXE-segítségével kap egy Ubuntu-telepítőt, ami a szükséges fájlokat egy helyi szerverről húzza le. A helyi szerverünkön megvan a saját Ubuntu-tükrünk, amit apt-mirror segítségével készítettünk el.

Az volt a gondunk, hogy túl sokat kérdezősködik a telepítő, ami sok gép telepítésénél mondjuk nem pihentető. Ezen segítünk ma.

Helyi Ubuntu-tükör alkalmassá tétele PXE-rendszertelepítésre

Ma azt oldjuk meg, hogy a nemrég készített és használatba vett Ubuntu-tükrünk ne csak egy már meglévő rendszer frissítésére legyen jó, hanem arra is, ahogy közvetlen onnan lehessen operációs rendszert telepíteni. A dolog sok szempontból hasonló lesz ahhoz, amikor a PXE-szerverünk használatával telepítettünk Ubuntu-t.

Az első dolgunk, hogy az apt-mirror konfigurációs fájljába - az /etc/apt/mirror.lst-be - fel kell vennünk még egy sort a tükrözendő cuccok listájába (vastaggal az új sor):

Helyi Ubuntu-tükör használatba vétele

Az előző alkalommal elkészítettünk egy Ubuntu-tükröt az apt-mirror alkalmazással. Ma ezt fogjuk használatba venni, egyelőre egy már telepített Ubuntu frissítéséhez.

Az első dolgunk egy webszerver telepítése arra a gépre, ahol a tükör is van:

sudo apt-get install apache2

Helyi Ubuntu-tükör létrehozása apt-mirror használatával

Az előző alkalommal ott hagytam abba, hogy telepedett a PXE-szerverről az Ubuntu 12.04. Ma nekilátunk azt megoldani, hogy a telepítéskor az alaprendszer a többi csomagot ne az internetről szedje le. Ennek érdekében helyi Ubuntu tükröt alakítunk ki. Uff, én beszéltem.

Kezdjük a szükséges eszköz, az apt-mirror telepítésével.

sudo apt-get install apt-mirror

Ebbe mondjuk nem rokkan bele az ember fia.

Aztán el kell döntenünk,

Ubuntu 12.04 telepítése PXE-szerver használatával

Az előző pár cikkben elkészítettünk egy PXE-szervert, s utóbb megoldottuk azt is, hogy a hálózatról bootoló gépeink erről a PXE-szerverről el tudják indítani a SystemRescueCd nevű... ööö... mit is? Szóval a SystemRescueCd-t.

A mai feladat az, hogy a PXE-szerverről elindítsunk egy olyan Ubuntu-telepítőt, amelyik majd úgy telepíti az Ubuntu 12.04-et a gépre, hogy az internetről tölti le a szükséges állományokat.

SystemRescueCd bootlása PXE használatával

Az elmúlt napokban az Ubuntu 12.04 bétámon összeraktam egy olyan környezetet, amely alkalmas PXE-bootlásra. A menü már meg is érkezik, de egyelőre csak a helyi merevlemezről tudunk vele bootolni, ami - lássuk be - nem épp az, amiért az ember PXE-boot szervert készít.

Ma még mindig nem telepítünk operációs rendszert a gépre, de legalább futtatunk rajta egy SystemRescueCd live rendszert - amit természetesen a hálózatról töltünk be.

PXE-boot szerver Ubuntu 12.04-en - második rész

Az előző alkalommal megbeszéltük a PXE-bootolás elvét, és eljutottunk odáig, hogy a kliensünk immár tudja, hogy kitől és milyen fájlt kell kérnie, de ez a fájl még nincs ott, úgyhogy maga a bootolás még nem működik. Ma ezen segítünk.

Elsőként telepítjük a gépünkre a TFTP-szervert - meg, ha már úgyis telepítünk, akkor egy klienst is, hátha kell tesztelésre.

sudo apt-get install tftpd-hpa tftp-hpa

A TFTP-szerver automatikusan el is indul, és ha most indítjuk el a kliensünket, ilyesmit kell látnunk:

PXE-boot szerver Ubuntu 12.04-en - első rész

Az előző alkalommal eljutottunk odáig, hogy működik az Ubuntu 12.04-re telepített DHCP-szerver. Megnéztük a logot, és ad IP-címet. Egyelőre azonban nincs a kliens gépen operációs rendszer. Szeretnénk telepíteni egyet, mégpedig a hálózatunkon keresztül.

Ennek a módszere vázlatosan a következő:

DHCP-szerver Ubuntu 12.04-en

Virtualboxban futó Ubuntu 12.04-em alá elkezdtem kiépíteni a saját hálózatát.

Nézzük ezt a rajzot:

Unattended-upgrades Ubuntu 12.04-ben

Egy Ubuntu szerver rendszeren az unattended-upgrades csomag felel azért, hogy az automatikus frissítések megtörténjenek.
Kezdjük azzal, hogy telepítjük a csomagot:

sudo apt-get install unattended-upgrades

És lesz még némi beállítanivalónk.

Ékezetes fájlnevet tartalmazó ZIP-archívum kitömörítése Ubuntun

Panaszkodott az egyik kollégám, hogy az ilyen-meg-ilyen hivatalos honlapról letöltött ZIP-archívumot nem tudja kitömöríteni az iskolában lévő Ubuntu 10.04 LTS rendszeren. Kis keresgélés után kiderül, hogy hosszú évek óta rengetegen szenvednek hasonló gonddal: A Windows-ok ugye a mai napig hadilábon állnak az UTF8-cal, és a ZIP formátum pedig - ahogy olvasom - nem tudja a fájlnév kódolását tárolni.
Az Ubuntu 10.04-ben lévő file-roller (az az alkalmazás, ami az archívumok grafikus kezelését végzi) egy ízes magyar ékezetes fájlnévtől összerosálja magát.
Azon a gépen, ahol a blogot írom, Ubuntu 11.10 van - itt a helyzet egy fokkal jobb. Lássuk a reprodukciót.

Az ember fog egy Windows-t (mindegy, hogy XP vagy 7), és létrehoz egy ZIP-archívumot:

Levélküldés ssmtp-vel, a gmail SMTP-szolgáltatásának használatával

Frissen telepedő Ubuntu 12.04 bétámból meg kell oldani a levélküldést. Mármint az automatikusat. Rendesen nem levelezek az ISP-m által biztosított levélcímről, fogalmam nincs a beállításokról, és lusta is vagyok előkotorni a szerződést a felhasználónév és a jelszó mián.
Nem akarom a virtuális gépet egy teljes értékű SMTP-szerver telepítésével ledögleszteni, lássuk egy nem túl régi felfedezettemet, a Simple SMTP-t, azaz az ssmtp-t. Az ssmtp primitív. Magasról tesz az MX-rekordokra, és ha nem veszik el tőle azonnal a levelet, akkor kivágja, mint macskát szarni. Úgyhogy kell neki egy smarthost, és ez a gmail lesz.

Statikus IP az Ubuntu 12.04-ben

Haladgatok az Ubuntu 12.04 bétájának telepítésével. A rendszerem egyelőre a laptopomon csücsül, egy Virtualbox-ban. Az eth0 kártyája bridge-elve van, azaz a laptoppal egyenértékű gépnek tűnik a helyi hálózaton. Az IP-jét eddig ugyanúgy kapta, mint a laptop: az itthoni routeremen futó DHCP-től.

Eljött az idő, amikor be szerettem volna rá SSH-zni. Ehhez nem árt a fix IP, úgyhogy gyorsan

syslog a /dev/tty7 eszközre

Különösen a tesztelési időszakban szeretek sokféle logot nézni. A szerverek monitorát ritkán nézi az ember, hiszen ssh-n keresztül dolgozunk, de azért én a mai napig szeretem a 7-es teletype-ra kiküldeni a logot. Ha bármiért nem tudok bejutni a gépbe, a tty7-et akkor is láthatom.
Ezt az ember Ubuntu 12.04-en úgy csinálja, hogy megnyitja az /etc/rsyslog.d/50-default.conf fájlt, és a bevezető kommentek után elhelyez benne annyit,

apt: nem kellenek a források

A Debian-alapú rendszerekben (így az Ubuntuban is) az /etc/apt/sources.list fájl mondja meg, hogy a csomagkezelőnek (azaz az apt-nek) honnan kell lehoznia a rendelkezésre álló csomagok listáját. A lista tartalmazza azokat a sorokat is, amelyek a lefordított csomagokat jelentik (ezek elején deb áll), és azokat is, amelyek a forráskódú állományokat jelentik (ezek elején deb-src áll).
A forrásokra nekem nincs szükségem - igen-igen ritka, hogy kellenek -, így nem generálunk fölös forgalmat a letöltésükkel. Lehetőségünk van arra, hogy a deb-src kezdetű sorokat kézzel kommenteljük ki, de megoldhatók egy elegáns

GRUB és az alapértelmezett betűtípus

Egy gépen az Ubuntu 12.04 béta telepítése során régi 19 colos CRT monitor volt. Amit aztán cseréltünk egy 17 colos TFT-re. A konzol meg elment a moziba. Grafikus képernyő volt, de konzol sehol. A monitor a frissítési frekvencia miatt sírt.

A megoldás az volt, hogy a GRUB-nak elmagyaráztuk, hogy

Ékezetek az Ubuntu konzolon

Virtualboxba telepítettem az Ubuntu 12.04 szerver bétáját. Már a 10.04-ben is megvolt az az undorító szokás, hogy a konzolon (tehát nem a terminálon és nem ssh-munkamenetben) nincs ő és ű. A problémáról van egy lezárt (khmm!) bug is. (Oké, több is van.)
Nos, a lezárt darab azt mondja, hogy holmiféle versenyhelyzet alakulgat ki. Nem találok korrekt megoldást a problémára, jön tehát a hegesztés:

Bootup

Egy magyarországi középiskolában, egy gimnáziumban dolgozom. Elsősorban mint tanár, másodsorban mint rendszergazda. Ez a blog a rendszergazdai kalandjaimról szól majd, arról, hogy mi mindent sikerült kicsiholni az iskola számítógépes rendszeréből.
Évek óta Ubuntu Linux a hálózati operációs rendszerünk. Második olyan tanévünk vége felé közeledünk, amikor az informatikaoktatás is Linux-alapokon futott. És több, mint egy éve a tanári gépein is Ubuntu Linux van. Windows alig pár helyen maradt.
A blog indításának apropója az, hogy az Ubuntu 12.04 bétájánál tartunk - hamarosan elkezdhetem bevezetni ezt a változatot a gimnáziumban.